Korona-interjúk: Az egyedi szolgáltatások menthetik meg idén a turizmus szereplőit

2020.05.18

Interjú Dr. Pető Péterrel, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnökével

Azt kell elmagyaráznunk a fővárosiaknak és a kelet-magyarországiaknak, hogy miért érdemes a zsúfolt Balaton helyett Győrben sétálni, Pannonhalmán borozni, és a Szigetközben fürdőzni- véli Dr. Pető Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke, a Szigetköz Natúrpark Egyesület elnöke, turisztikai szakember, akivel interjúnkban azt elemeztük, mire számíthat térségünk turizmusa a főszezonban.


Alelnök úr, Győrben március 7-én éjjel véget ért a Turizmusbál, és azzal sajnos egy időre gyakorlatilag véget ért a turizmus is. Épp a bál kapcsán beszélgettünk róla Önnel korábban, hogy 2007 és 2020 között milyen dinamikus fejlődés jellemezte Győr-Moson-Sopron Megye, és azon belül is Győr turizmusát. A megyében eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az 1,3 milliót, Győr bekerült az első tíz leglátogatottabb magyar város közé, és alelnök úr azt prognosztizálta, hogy a következő 10 évben elérjük, hogy Szigetköz-Győr-Pannonhalma, valamint Sopron központtal az egy-egymilliós vendégéjszakát meghaladó két turisztikai központja legyen a megyének. Mennyire akasztotta meg az elképzeléseket ez a mostani helyzet?

Hosszútávon nem feltétlenül törte ketté az elképzeléseinket a járvány. A megyénkben zajló, turisztikával összefüggő infrastrukturális beruházások továbbra is zajlanak, azokat nem akasztotta meg a vírus, a határidők tarthatók. Az olyan, szakmai típusú előkészítések is aktívan zajlottak a pandémiás időszakban, mint például a térség stratégiai márkázása. Ez, illetve a hasonló szakmai anyagok az egyetem és külső vállalkozók bevonásával jelenleg is készülnek.

Dr. Pető Péter
Dr. Pető Péter

Ami bizonytalansági tényező, az egyrészt a szezon hossza, másrészt pedig az, hogy a helyzet miatt alapvetően megváltoztak a turisztikai attitűdök. Mi abban bízunk, hogy legalább a menthető részét meg tudjuk csinálni a nyárnak, de nem mindegy, hogy milyen szolgáltatóknál és milyen vendéggel. Az új közegészségügyi szabályok és az új társadalmi szokások fogják meghatározni a turisztikai ágazatot.

És aki ezekhez a leginkább képes alkalmazkodni, az él túl, illetve lesz képes megerősödni?

Ez a járvány jól felhívta a figyelmet a turizmus gazdasági és más értelemben vett sérülékenységére. A mi térségünk annyiban szerencsés, hogy a nálunk jelenleg zajló beruházások infrastrukturálisak, tehát nem szállodák épülnek, amiknek vendégek sokaságával kell visszahozniuk a bekerülés költségét.
Az viszont nyilvánvaló, hogy az olyan nagy tömegrendezvények, amelyek meghatározzák az egész megye arculatát - ilyen például a VOLT Fesztivál - elmaradnak. De a vendégéjszakák tekintetében nem szabad alábecsülni a kisebb térségi fesztiválokat sem. Már most érzékelhető például a piacon, hogy áprilisban elmaradt a Makettfesztivál Mosonmagyaróváron, ami 4-5 ezer kiesett vendégéjszakát jelent. Ez és a helyzet miatt meg sem hirdetett hasonló programok már most veszteségként jelentkeznek a szolgáltatóknál.

Mekkora a kár? Milyen veszteség éri az ágazat vállalkozásait?

Ez szolgáltatóként is változó, azok, akik csak a szezonra készültek -mert kiegészítő turisztikai szolgáltatásokat végeznek vagy mert egyébként szezonális a tevékenységük - kevésbé érezték és érzik meg. Azok viszont, akik már az előszezonban is érdekeltek, vagy négyévszakos tevékenységet végeznek, nagyon kemény gazdasági károkat könyvelhetnek el. Náluk az idei év a károk mérséklésére és a túlélésre lehet elég. Bízunk benne, hogy a következő évre normalizálódik a helyzet.
Tovább árnyalja a képet, hogy térségünk vendégösszetétele is nagyon változatos. Míg Győrben jellemzően az üzleti turisták foglalják a vendégéjszakák 80 százalékát, addig a megye más térségeiben a külföldi vendégek aránya a magas. Az üzleti turisták előbb-utóbb vissza fognak térni a gazdasági élet fellendülésével, a külföldiek viszont valószínűleg a saját hazájukban pihennek majd, ahogy nálunk is inkább a belföldi turizmus erősödésére számítunk. Így tehát a szlovák, cseh, lengyel vendégekre, - akikre elsősorban a termálfürdőink alapoztak - nem lehet idén számítani. Gondoljunk csak bele, hogy a Felvidékről mennyien jártak át, akár csak egy napra fürdőhelyeinkre, éttermeinkbe, egyelőre ők sem tudnak jönni, és úgy tűnik, júniusig biztosan nem is változik ez a helyzet.

A Lipóti Termál- és Élményfürdő (lipotfurdo.hu)
A Lipóti Termál- és Élményfürdő (lipotfurdo.hu)

Lehet néhány számadattal érzékeltetni a hiányukat?

Konkrét számokat említve, mondjuk egy mosonmagyaróvári vagy egy lipóti termálfürdőt 140-150 ezren látogatnak évente. Ha ennek 60-70 százaléka Csehországból, illetve Szlovákiából érkezik, illetve idén csak érkezne, akkor könnyen kiszámolható, hogy ezeknek a fürdőknek most 80-100 ezer embert kellene pótolni. Az más kérdés, hogy a mostani egészségügyi előírásokat nyilván ezeket a számokat jó idő esetén sem fogják megengedni, hiszen kevesebb embert lehet majd beengedni, nagyobb téren elhelyezni, másképp kell az öltözőket kialakítani stb. Ugyanakkor abban bízunk, hogy a külföldi vendégeket sikerül a belföldiekkel pótolni.

A kérdés, hogy hova indulnak el a magyarok pihenni, a Balaton az elmúlt hetekben lezárt partokkal és bezárt vendéglátóhelyekkel is jó forgalmat generált. Tehát még az is lehet, hogy szerencsésen jön ki ebből a helyzetből. De mi a helyzet Győr-Moson-Sopron Megyével ebből a szempontból? Győr például az ön által említett üzleti turisták mellett az utóbbi években nagyban épített a fesztiválokra, ám ezeket augusztus 15-ig törölték.

Térségünknek egy olyan összehangolt marketing tevékenységre van most szüksége, amely kifejezetten a belföldi vendégekre koncentrál. Ez a Magyar Turisztikai Ügynökségnek országosan is egy óriási kihívás, és a mi térségünknek is egy óriási kihívás. Mi a marketingünkben eddig nagy hangsúlyt fektettünk a kapu jellegünkre, tehát hogy Ausztria, Németország, Cseh- és Lengyelország felől milyen könnyen elérhetők vagyunk, ehhez képest milyen minőségi szolgáltatást nyújtunk. Ez a marketing az idei évben nem fog célt érni. Azt kell elmagyaráznunk a fővárosiaknak és a kelet-magyarországiaknak, hogy miért ne a zsúfolt Balatonra menjenek, helyette miért inkább Győrben sétáljanak, Pannonhalmán borozzanak, és a Szigetközben fürdőzzenek. Ehhez ma már a határhelyzet miatt azt sem tudom ajánlani, hogy át tud menni Pozsonyba várost nézni vagy Parndorfba vásárolgatni. Ez egy óriási kihívás most. Ráadásul úgy, hogy mindenki csak keresi a helyét.
Amikor mi februárban beszéltünk, az akkori gazdasági és közegészségügyi helyzet alapján, ez egy csúcsév lehetett volna, hiszen az utóbbi időben minden évben nagyon komoly emelkedés volt. Ötéves relációban ez 30-35 százalékos növeledést jelentett, ami óriási egy gazdasági ágazaton belül. Én szeretném, ha a tavalyi vendégéjszakák 60-70 százaléka teljesülne, az már gyakorlatilag az ágazat túlélését jelentené. Megyeszerte nyitnak ki a vendéglátóhelyek, szálláshelyek a Magyar Turisztikai Ügynökség ajánlásait betartva, ugyanakkor azt a típusú optimizmust, amit az ügynökség a Balaton környékén tapasztal - tehát akár 50-70 százalékos foglaltságot - mi a térségünkben nem észleljük.

Ha már az ügynökség kis füzetben összegyűjtött ajánlásait említi alelnök úr, akkor érdemes kitérnünk arra is, hogy mennyire vész el ezekkel a szükséges rossz megkötésekkel a lényeg, az hogy élményhez jussak?

A Magyar Turisztikai Ügynökség végzett egy nem reprezentatív kutatást, aminek az lett az eredménye, hogy a lakosság ezen megkötések ellenére szeretne utazni.
A családok jellemzően belföldi útban gondolkodnak, illetve kisebb ciklusú, 5-7 napos horvát, szlovén nyaralásokban. A magyarországi utazásokat erősíti, hogy a SZÉP kártya elkölthető összegét megduplázták. A járványkutatók egy része ráadásul azt mondja, hogy tartós meleg időben jó eséllyel visszaszorul a járvány, és akkor változhatnak a körülmények. Ugyanakkor 100 százalékos kapacitással nem fognak tudni üzemelni a szolgáltatók. Ha komolyan vesszük egy szoba 12 órás pihentetését, a teljes fertőtlenítését, az elkülönítést az étkezésénél, a svédasztal helyett a tányérszervízt, akkor azért ezek inkább a szolgáltatóknak jelentenek kellemetlenségeket, és nem a vendégnek.
A Magyar Turisztikai Ügynökség Covid-kézikönyve
A Magyar Turisztikai Ügynökség Covid-kézikönyve

A kormány gazdaságvédelmi akciótervében megfogalmazott lehetőségeket mennyire tudják reálisan igénybe venni a turisztikai ágazat vállalkozásai?

Én úgy tudom, hogy a bérpótló támogatást számosan igényelték a turisztikai ágazatból is, és elenyésző azok száma, akiket elutasítottak. Ez a szezon elkezdését mindenképpen segíti, ugyanakkor ezek új munkaerő felvételét jelenleg nem támogatják. A turizmus egy speciális ágazat, a benne dolgozók jelentős része idénymunkában tevékenykedik. Kérdés, hogy ezen idénymunkások felvételét hogyan fogja az állam támogatni. Az előbb említett óvintézkedések bevezetésével lényegesen munkaigényesebb lesz a turizmus, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatás árában lényegesen több emberi munka fog megjelenni. Ha jelen helyzetben ez a szolgáltatás árában megjelenik, akkor rontja a piacképességet. Tehát az ár akkor tud versenyképes maradni, ha megjelenik mögötte valamilyen bérpótló támogatás. Ezt a részét még nem látjuk, de mivel a kormány a turizmust stratégiai ágazatnak tekinti, és elsődleges számára, ezért bizakodó vagyok. Ami az óriási kihívás a szakma számára, hogy a lényegesen kisebb bevétel ellenére nem szabad a minőségből engedni. A minőségi szolgáltatás mellett kell valahogy kigazdálkodni ezt az évet különben elveszítik a visszajáró vendégeket.

Sokan nem tartják véletlennek, hogy ezt a járványt a nyakába kapta az emberiség, és kicsit spirituális hangot megütve önmagunk újradefiniálásának a lehetőségét látják benne. Mennyire kell újragondolniuk magukat a turisztikai szolgáltatóknak?

A turizmusban vannak tömegszolgáltatások, prémiumszolgáltatások és van a kettő vegyítése. Én azt gondolom, hogy az egyedi turisztikai termékek, amelyek az elmúlt 4-5 évben már előtérbe kerültek, most még inkább teret nyernek mindegyik területen. Mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb szálláshelyről van-e szó, egyre inkább a személyre szabott szolgáltatások irányába mozdulnak majd el azok a helyek is, amelyek nem minősülnek prémiumszolgáltatóknak. Gondolok itt akár a szobán étkeztetésre, egyedileg megszervezett programokra, 2-5 fős kerékpár- vagy kenutúrákra, vagy akár kisebb munkahelyi közösségekre szabott programokra. Ezek bevezetése versenyelőnyt jelent a piacon, és ki fogja termelni az árát. Az idén egy tízezer fős strandon szerintem kevesen fogják jól érezni magukat, és próbálnak más típusú élményeket találni majd a családok. Ebben a mi térségünk óriási versenyelőnyben van, és sokat profitálhat belőle. A pünkösdi hétvégén kinyithatnak megyénk fürdői is, így vallási párhuzammal élve, az idei Pünkösd nem csak az egyház születésnapja, hanem a turizmus újjászületésének napja is lesz.  


Wurmbrandt András