Miért vagyok itt?
Furcsa helyzet, de az alkalmazkodás az új keretekhez, nálam lehetőséget adott arra, hogy elindítsam ezt a platformot, amelyet már régóta tervezek, de eddig nem volt rá időm. A COVID - 19 egyelőre pont azt adta nekem, ami - közhely!, de - a legértékesebb: időt.

COVID - 19. Már első olvasatra is tiszta science fiction, nem? Úgy hangzik, mint a kis herceg B-612-es kisbolygója, de kipattanhatott volna Madách fejéből is, amikor a falansztert írta. Megjelenhetett volna Orwellnél, Huxley-nél vagy Lemnél is. A COVID - 19 mégsem fikció lett, hanem a valóság, amelyet épp úgy megrajzolhattak egy titkos kínai vagy amerikai laborban, mint Isten/a Természet vegykonyhájában.
Lehet éppenséggel véletlen, de ugyanígy sorsszerű is, hogy a vírust a nagyböjti bűnbánati időszakban kaptuk a nyakunkba. Karantén, önmagunkba nézés, ima, kiengesztelődés, lemondás, a sokadik harmadnapra feltámadás. Hitünk kérdése, hogy hogy éljük meg, minek tulajdonítjuk ezt a helyzetet.
Szkeptikus vagyok azokkal a hangokkal kapcsolatban, amelyek azt harsogják, hogy ezután semmi nem lesz ugyanaz. Szkeptikus vagyok, mert - ahogy Shakespeare mondja a Julius Caesar-ban - a hiba nem a csillagokban, hanem bennünk van. Minden ugyanaz lesz, amint lehet. Amint kifejlesztették az ellenanyagot, amint lesz védőoltás, amint kialakul a nyájimmunitás - mindegy - amint technikai szinten megoldjuk ezt a problémát.
Addig marad az össznépi Ki mit tud? a Facebook-on. Még egy ideig legalábbis, aztán szerintem unalmas lesz, elfogynak a tartalékaink, hozzászokunk a maszkhoz meg a gumikesztyűhöz, megtanuljuk az új korlátokat, és elkezdünk dolgozni, élni. Alkalmazkodunk, hiszen ez az a képességünk, ami eddig még mindig minden helyzetből kihúzott, és előrevitt minket. Aztán, ahogy mondtam, jön a vakcina, és a tömegek visszatérnek megszokott életritmusukba.
Furcsa helyzet, de az alkalmazkodás az új keretekhez, nálam lehetőséget adott arra, hogy elindítsam ezt a platformot, amelyet már régóta tervezek, de eddig nem volt rá időm. A COVID - 19 egyelőre pont azt adta nekem, ami - közhely!, de - a legértékesebb: időt.
Ezt a platformot igyekszem olyan tartalommal megtölteni, ami nem öncélú, és van értelme. Talán sikerül.
Üdv, wa